Ahogy számítottam rá , Franciska egész nap a fülemet rágta,hogy mikor indulunk! Mutattam neki az órán,hogy mikor kismutató itt,és a nagy pedig itt akkor indulunk,erre pár perc elteltével sértődötten előállt,hogy a nagymutató nem is mozdul! Teljesen kiakasztott, néha megfenyegettem,hogy felhívom a kisfiú anyukáját,és megmondom nem megyünk mert nem tud viselkedni, akkor megígérte, hogy jó kislány lesz, de két perc múlva már megint valami hülyeséggel próbálta elütni az időt!
Aztán,úgy ahogy nálunk egyébként minden szokott lenni mikor apa nincs itthon,mert akkor megosztjuk a terheket nagy kapkodás lett a készülődés. Mit vegyünk fel, ez a farmer még kicsit nedves,ez is,ez meg boka villantós,az a felső nem jó,kilátszik a póló nyaka,hogy néz ki,ebből meg nem jött ki az ovis festék,ez meg még túl nagy nincs a gyereknek normális felsője,de akkor mivel van tele a szekrénye.Még jó,hogy mondtam Francinak az elején,hogy az ajándékot akassza fel a baba kocsira mert tuti itthon maradt volna a nagy sietségben.
Fél öt előtt pár perccel érkeztünk meg a tett helyszínére a Pelikán játszó házba,nekem kívülről olyan kicsinek tűnt,aztán belülről is amint megérkezett az összes kisgyerek 15-en voltak,plusz még maradt néhány szülő is mint én. Volt egy kis előtér ott kellett megszabadulni a cipőktől,és a kabátoktól,aztán volt egy nagyobb rész ahol két kis ovális asztal összetolva,körülötte székek,szépen megterítve ,abban a helységben volt az arc festés is,a másik helységben volt a játék vár vagy én nem tudom egyébként minek nevezik,ott lehetett csúzdázni le a sok színes labdák közé,meg lehetett őrültködni,boksz zsák,henger amin át lehetett bújni,meg voltak járgányok amivel a fiúk rótták a köröket a vár körül szóval Annát egy percre nem engedhettem el egyedül,életveszélyes volt számára,féltem,hogy elütik a járgánnyal mert szélsebesen közlekedtek,vagy fellökik ahogy rohangálnak mert ez a 15 nagycsoportos gyerkőc mikor megrohanta a várat hát el lehet képzelni mi volt ott!
Úgyhogy Anna szépen lassan megunta,hogy nem pakolhatja le a megterített asztalt,nem söpörheti le az arcfestékeket sem,nem borogathatja ki a chipset sem, így egyre nyűgösebb lett a leányzó úgy döntöttem hazaviszem,a szülinapos kisfiú anyukájával megbeszéltük,hogy majd ők hazafuvarozzák Franciskát ha vége a bulinak! Közben ahogy öltözködtünk megkezdődött bent a sor verseny ,mindaddig nem is volt ezzel probléma még Franci sorra nem került,ugyanis nem volt kedve részt venni benne,már rajtunk volt a nagykabát mikor sírva szaladt ki hozzánk,hogy ő nem akar versenyezni, és ne hagyjuk ott. Nagy nehezen sikerült megvigasztalni,és abban maradtunk,hogy Annát hazaviszem Dávid vigyáz rá, én pedig majd visszamegyek érte. Így is történt! Anna az otthoni környezetben már teljesen jól érezte magát, én meg gyorsan fogtam magam és visszamentem Franciskáért!
Hát ilyen volt a buli az én szemszögemből nézve, Franciska nagyon jól érezte magát,attól a pár perctől eltekintve amikor elpityeredett,és ez a lényeg elvégre övék volt a buli!
Fényképet csak egy párat tudtam készíteni mert állandóan ugrásra készen kellett állnom,hogy Annát el ne sodorják,vagy éppen ő ne tegyen tönkre valamit!
Annácska is szívesen megmártózott volna ebben a sok színes labda rengetegben :(
Mikor visszamentem, már a tortát falatozták
Pillangó kisasszony
De jó lehetett. Még mi még nem voltunk ilyenen!
VálaszTörlésAmi késik nem múlik! :))
Törlés