Meg vagyunk...

Nem semmi, hogy mennyire elhanyagoltam az írást az utóbbi időben! Már ott tartok, hogy saját magamat is vissza kell, hogy olvassam mit is írtam már le, és mit nem.
De egyszerűen nincs időm, vagy inkább kedvem nincs? Talán ez utóbbi jobban megállja a helyét! :)
Franciska, és Anna nagyon jól elvannak itthon, olyan aranyosan eljátszanak együtt. Na nem mindig mert azért minden nap akad olyan, hogy rendet kell rakni közöttük!
Franci imádja, hogy irányíthatja Annát, gyere ide, ezt vidd oda, azt hozd ide, rajzoljak neked?, Anyaaaa Anna nem adja ide a filc tollat!!! Anna olvassak mesét? Anyaaa, Anna szét fogja szakítani a könyvemet!!! Gyere Anna nézzünk mesét! Anna ugráljunk az ágyon! (Tilos!) Anyaaa Anna leesett az ágyról! ÁÁÁÁÁÁÁ!
Na meg a nem én voltam, Anna borította ki, Anna hozta be, és még sorolhatnám! Szóval zajlik az élet!
De szerintem akinek egynél több gyermeke van, az tudja miről beszélek! :) Vannak viták, de ha valakivel valami történik azonnal egymás vigasztalására sietnek! Ha Franciska sír Anna szalad és öleli, ha Anna sír Franci széttárt karokkal csak annyit mond : Gyere már ide.,és Anna már bújik is, és ölelik egymást. Kis drágáim!
Anna egyre többet beszél, már többször is le akartam jegyzetelni de aztán valamiért elmaradt, de ami késik nem múlik! :) Imádja ha énekelünk, Franciskától sok gyerek dalt tanulunk. Szokott hisztiket csapni, ha valami nem úgy történik ahogy Ő azt elgondolta! Utálja a babakocsit, inkább sétál, megáll minden fűszálnál, kavicsnál, és természetesen ha végre haladunk akkor sem arra amerre szeretnénk. Úgyhogy néha bizony mégis kocsiba rakom, bár nagyon ellenkezik, de még én vagyok az erősebb. :) Szerencsére hamar megnyugszik. A játszóteret imádja, szeret csúzdázni, homokozni. Nem ijed meg a gyerekektől, pedig van sajnos egy két gyerek akik nagyon durvák, kitépik a kezéből a lapátot, vagy félrelökik a csúzdánál, vagy egyszerűen csak odaszalad, és meglöki. De ez Anna kedvét nem szegi szóval megyünk minden nap. Én viszont nagyon utálom az ilyen szitukat! Van ott egy másik Annától kicsit fiatalabb kislány akit folyton megbőget az egyik ilyen "jó" kisfiú. Engem ami bosszant az egészben, hogy anyukák meg ott ülnek a padon, és  pletyóznak, még véletlenül sem mondanák a gyereknek, hogy nem szabad így viselkedni! Sőt még kis előadást tart, hogy majd mi lesz az óvodában amikor nem látjuk, mért akadunk ki ilyesmin! Megkérdeztem tőle, hogy akkor most értsem úgy, hogy ha most az ő gyerekét itt elkezdené egy másik gyerek zaklatni akkor Ő csak nézné, és nem szólna közbe? De erre már nem volt válasz. Utálom a játszóteret, milyen jó is lenne egy kert. :)
Dáviddal már nem ennyire rózsás a helyzet. A mottója most leginkább az lehetne, hogy : Mindenütt jó de legjobb Apánál! Itthon semmi nem jó! :(
Nem könnyű időszak, főleg mert nem tudom, hogy mit kellene tennem. Ugyanis amit én teszek abban mindig csak a rosszat látja meg! Mindenért megsértődik, lassan már hozzá sem lehet szólni! :( Attilával már alig beszélnek, ez is rosszul esik. :( Megmondom őszintén, nem gondoltam, hogy egyszer ez ilyen nehéz lesz vele.
Egyébként sem könnyű egy kamasszal, de a szülők azért együtt próbálják kordában tartani a dolgokat. De nekünk nehezítésként ott van, hogy a gyereknek úgymond két családja van, és kedve szerint játszadozik velünk. Na de erről majd egy következő bejegyzésben talán írok bővebben!

Pár kép:

A lányok helikoptereznek a corában.

Fagyiznak.

Felpróbálta Franci pólóját. Csini!! :)

Fincsi csoki máz.

Anya papucsában,kicsit nehézkes a járás. :)

Nemsokára belenövök. :)

Semmi gond. Majd anya összepakolja! :)

Finom sütit készített apa

Rajzolunk

Felirat hozzáadása

Művésznő :) 

Melyikkel is rajzoljak

pont, pont vesszőcske...

Nagyon finom ez a dinde. :)

Franci hajat mos egyedül.

...

Megy a játék.. :)

Dávid 17 éves lett.