Fáradt vagyok...

Fárasztó napok vannak mögöttem, mert pont egy olyan hétbe csöppentem bele amikor nincs lazulás, kiképzés van. Még szerencse, hogy Attila itthon van, így nem kell még délután bajlódni a bevásárlással,és főzéssel. Csak beesek az ajtón, és elnyúlok mint egy béka. Nos több mint két év csak kizárólag anya, és feleség szerepkör után igen csak furcsa volt fegyverrel az oldalamon szaladgálni. A papírháborút jobban szeretem. Na de ezen is túl vagyok, most egy darabig nem lesz benne részem szerencsére. :)

Anna megint sírdogál a bölcsibe, néha reggel, és van, hogy napközben hiányozni kezdünk. Látom rajta, hogy az is fura neki, hogy én korán elmegyek otthonról, és apa intézi a dolgokat amit eddig mindig én csináltam. Meg a két hét betegeskedés alatt megint sikerült összenőnünk rendesen. Tegnap is mondtam neki, hogy hallom sírtál a bölcsiben, erre Ő olyan aranyos volt azt mondta, nem síjok ajuszi, Anna mosolyog. :)

Francinak ma lesz az Ovi-logi verseny délután, apa kíséri el. Még jó, hogy most itthon van. :) Izgulok. Ő nem szerencsére. :)


Holnap PÉNTEK!!!!! :)))