Franciska,és a picipóni esete...,avagy a nagy hiszti

Nem is tudom mikor volt ilyenben részünk utoljára,talán a nyáron egyszer!Tegnap délután felöltöztettem a lányokat,és lementünk levegőzni.Mondtam Francinak,hogy oda megyünk ahova ő szeretné,így a játszótéren kötöttünk ki megint!Hintázott kicsit,de hamar elunta magát,és elég hideg is volt,így gyorsan tovább mentünk! Sétáltunk még egy kicsit,közben szokás szerint megint lenyúlt ajándék golyóval, az egyik kisbolt előtti automatánál.Hazafelé bementünk a Tesco-ba vásárolni,gyorsan összeszedegettem ami fontos,és már indultam is a pénztár felé miközben Franci felfedezte a játékokat köztük egy picipónit (olyan 5cm nagyságú lehetett csekély 900ft-ért) Mondtam neki,hogy nem veszem meg,egyrészt mert vagy 20db póni csücsül otthon a játékok között,másrészt meg tudom,hogy kb.10 perc játszás után már ez is csak egy lesz a sok közül,ráadásul a méreteinek köszönhetően valószínű,hogy az ágy vagy szekrény alatt teljesen feledésbe is merülne! Szóval nem vettem meg!Elkezdődött a hiszti,eleinte csak halkan nyafogott,és mondogatta,hogy: picipóni,picipóni ,kezdett felmenni a pumpám. A pénztárhoz érve már a könnyei is potyogtak,és egy kicsit hangosabban kezdte ismételgetni a picipónit,és itt valahogy már apát is belekeverte a dologba : -picipóni,picipóni, apa,apa hiányzik apa,és a kicsipóni... Itt,már dühös voltam,de elnevettem magam (vicces volt)de kínomba is szerintem. Soha nem tudtam nyilvános helyen kezelni a hisztit,otthon simán otthagyom,és nem figyelek rá,de boltba meg az utcán mégsem hagyhatom ott magára. Még jó,hogy közel lakunk a Tesco-hoz mert hazáig tartott a picipónizás,és itt már volt hogy keményen felemelte a hangját,de nem állt meg jött mellettem rendesen. A lépcsőház előtt tetőzött a dolog,ott már toporzékolt is,hogy : - visszaakarok menni,picipónit meg szeretném venni! Alig vártam,hogy beérjünk a lakásba,sűrű picipónizások közepedte. Itt aztán beküldtük a szobába,hogy feküdjön le,és nyugodjon meg ami nem sikerült rögtön mert nagyon felzaklatta már magát addigra,hüppögött,és szipogott úgy megsajnáltam,hogy odamentem,és magamhoz öleltem!Nem tudom mi volt vele,fáradt volt csupán ,vagy csak így jön ki rajta a testvér féltékenység,de miután megnyugodott úgy járt-kelt a lakásban mintha semmi nem történt volna,és picipóniról sem hallottam azóta sem!

Ő itt a bűnös Picipóni