Csak pozitívan... :)

Kedvet kaptam arra, hogy lecseréljem a blogruhát. :)
A munkahelyen zajlik az élet megint kiképzés van. De nézzük a jó oldalát legalább szép idő volt eddig, amit nagyon szeretek. :) A kollegina ma rám mosolygott, és köszönt is a folyosón, sokat ugyan nem beszéltünk csak amit feltétlenül muszáj volt, de már ez is valami, és legalább pozitív. ( Lehet, hogy a tavasz van rá ilyen jó hatással) Végre délután sem sötétedik ránk mire haza érünk, ez is nagyon pozitív.
Anna reggelente kicsit pityereg a bölcsiben, de utána jól érzi magát. Aludni viszont nagyon keveset alszik, ebből következik, hogy délután már elég sok hiszti van ha nem úgy történnek a dolgok ahogy azt Ő kigondolta. Viszont este hamar elalszik nem pörög tíz óráig (pozitív) :)

Francival ma megyünk a suliba, ahol kézműves foglalkozás keretén belül meg lehet ismerkedni a leendő tanítónénikkel. Most ez a legújabb dilemma, melyik tanítónénit válasszuk. Három osztály indul van két fiatal tanítónéni azokat nem ajánlja senki mert állítólag nincs fegyelem, viszont gyönyörű a tanterem (ezt az egyik anyukától idéztem) A másik két osztályban idősebb tanítónénik vannak, itt már van fegyelem, az egyik párosra az jellemző, hogy a gyerekeik nagyon jók matematikából, és magyarból (  nálam ők lennének a befutók), a másik két tanárnéni gyerekei meg inkább a vizuális tantárgyakban jeleskednek. Persze ott is sok kitűnő tanuló van, meg ők is szimpatikusak szóval nem tudom. Mert az az igazság, hogy a gyereken is nagyban múlik majd ez az egész, mert például anno Dávidnál is azokat a tanítónéniket választottuk akik állítólag a legjobbak voltak, mondjuk ezt nem is vitatom, csak Dávid meg nem volt olyan jó képességű, és lemaradt a többiektől, és a mai napig emlékszem mikor mondta a tanító nő, hogy nem tud foglalkozni azokkal akik lemaradtak, érti nem érti menni kell tovább. Felkarolta az erőseket azokból kihozott mindent, a gyengébbeket meg hátrahagyta, evickéljenek úgy ahogy tudnak a szülők segítségével. Szerintem ez nincs így rendjén. Nem akarok újra ebbe a cipőbe járni. Úgyhogy nagyon nehéz a döntés.

A másik dilemmám (mert tele vagyok velük :) ) Anna a bölcsiben szalajtson egy évet vagy az oviban.
Bölcsi kevés gyerek, téblábolás a csoportban.
Ovi sok gyerek, foglalkozások. Mellesleg a Franciska óvónénijeit kapná meg akiket én nagyon kedvelek. De itt nem rajtam van a hangsúly. Melyikkel tennék jobbat Annának? Szerintetek?? Akinek van véleménye ezekben a témákban suli, és ovi örülnék ha leírnátok, lehet, hogy segítene a döntésben.