„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2012. november 6., kedd

A második nap...

Sok mesélni valóm nincs. Ma is 10 órára mentünk mint tegnap, és ma is egy órát maradtunk. Anna jól érezte magát, sokat játszott. Viszont volt egy kis sírás is. Az egyik kislány egy micimackós zenélős játékkal játszott ami nagyon tetszett Annának, de a kislánynak is, úgyhogy nem igazán akart Ő sem megválni tőle. Anna ezt nagyon zokon vette, és krokodil könnyeket hullatott, amire még a kislány szíve is meglágyult, és kedvesen átadta a játékot Annának (teljesen önszántából, nagyon aranyos volt)
Holnapi nap már izgalmasabb lesz, ott is fogunk ebédelni. Nagyon kíváncsi leszek mit szól majd hozzá a kisasszony. Én úgy képzelem el, hogy látva majd a többi gyereket, majd ő is kedvet kap hozzá. A másik verzió pedig, hogy már annyira fáradt lesz, hogy nyűglődni fog, és már azért se fog enni. Holnap kiderül. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm,hogy írtál! :)