Hajnali, fél öt óta itt ülök a gépnél, jellemző. A gondolatok cikáznak a fejemben, de mégse tudom őket értelmes mondatokba rendezni. Összevisszaságok. Közben lesem az ajtót mikor bukkan fel mögüle egy kis álmos kócos kobak. Próbálom minél halkabban leütni a billentyűt mert itt papírvékonyak a falak, nehogy pont én legyek aki felébresztem őket, aztán meg sápítozok, hogy mért kell ilyen korán felkelni, mért nem alszanak még.
Tegnap végül nem voltunk szabadtéri programon. A délelőtt elment takarítással, délután pedig átmentünk a barátainkhoz "gofripartira". Gyerekek jót játszottak, felnőttek közben beszélgettek. Amúgy sem volt jó idő, nagyon fújt a szél, az erkélyt nem is takarítottam ki. Mára beszáradtak a ruhák, lehet újabb adagot mosni, na meg ezeket kivasalni. Nem nagyon szeretek vasalni, vagyis ez így nem is igaz, inkább csak elkezdeni nehéz. Számomra a vasalás egy kihívást, amit meg kell oldanom. Rakosgatom a ruhás kosarat ide-oda, a ruha halom meg csak nő benne, és mégjobban gyűrődik, a mosógép meg már a következő adaggal duruzsol a fürdőben, szóval erőt veszek magamon, és kivasalom. Boldogság, és büszkeség tölt el miután végeztem. Boldogság mert miután eltűnt a ruha halom a kosárból olyan szép rend van újra, és büszkeség, mert a kihívást teljesítettem. :) Biztos zizinek tűnök, de tényleg így van.
A múltkor apa takarította a szemeteskukát, zsörtölődött közben, hogy ezt mindig neki kell csinálni, mert ha ő nem csinálja meg akkor senki. Erre én csak annyit feleltem, hogy igen ez olyan lehet mint a wc amit folyton én takarítok ki, de mondhattam volna a vasalást is (de a wc ütősebb volt). Nem is zsörtölődött tovább, gondolom belátta igazam van, most az egyszer.
Olyan jó férj Ő egyébként. Mindenben segít nekem, egy szavam sem lehet rá (a wc-t is kitakarítaná, ha megkérném,még vasalna is) Ha jobban belegondolok,és ezt csak nagyon halkan jegyzem meg: elkényeztetett. :) Psszt!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm,hogy írtál! :)