„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2013. július 6., szombat

..ez a bejegyzés itt lapult..

A mindennapos írás részemről nem megvalósítható sajnos. :( Marad a heti összefoglaló. Apánk beteg volt a héten, így a reggeli, és délutáni kapkodás kimaradt a héten az életemből. Ő vitte, és hozta a gyerekeket az oviba bölcsibe. Még jövőhéten mennek, utána szabi. Na nem nekem. Apa kezdi, én majd csak augusztusban megyek. Persze jó lenne, ha összejönne, hogy azért úgy is legyünk legalább egy hetet, hogy mindenki itthon van. Nyaralni nem megyünk, majd csak kirándulgatunk, strandolunk, és persze a mamát is meglátogatjuk. Pár napot ott is eltöltünk.
Franci már ezer éve rágja a fülünket, hogy szeretne elmenni moziba, mert bizony ő még soha nem volt. Apa megígérte neki, hogy elviszi , és ezt tegnap be is tartotta. A  Szörny Rt.2-t nézték meg. Nos.
Azt gondoltam, hogy majd szárnyalni fog amikor hazajön, és tele lesz élményekkel, de nem így történt. Egy halálosan fáradt, nyűgös leányzó tért haza. Először is azt mondta fáj a füle, annyira hangos volt . A végén már nem találta a helyét, hosszú volt, unta. Még a szék is kemény volt, és kényelmetlen. (Ezt apa cáfolja) Mindenesetre nem volt számára egy nagy durranás. Nem tudom mire számíthatott indulás előtt, de nem azt kapta ebben biztos vagyok.

Annám egészen jól viseli az összevont csoportot a bölcsiben, hiába már nagy lány. Folyton beszél, be nem áll a szája, és hangosan, hogy biztos mindenki meghallja. Csak mondja, mondja megállás nélkül, mindenkinek mosolyt csal az arcára aki elhalad mellettünk. :)