„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2012. május 30., szerda

Bölcsi kukucska

Be kukucskáltunk ma a bölcsibe Annával. Nem sok időt töltöttünk ott, de szemmel láthatóan jól érezte magát, zokon is vette mikor vissza ültettem a baba kocsiba.
Megint pozitív érzésekkel a lelkemben tértem haza. :) És ez jó!!!! :)

Nagyon tetszett a kis házikó.


Motorból is volt választék, persze neki a legnagyobb kellett.
 De tudott vele menni. Alig tudtam lefotózni. :)

Túl a kiránduláson

Jelentem a gyermek épen egészségesen haza érkezett a kirándulásról. Este fél hétre ért haza, azt hittem nagyon fáradt lesz, és nyűgös de nem így volt. Sugárzott belőle a boldogság, rengeteg élménnyel gazdagodott, amit azt sem tudta hol kezdjen el mesélni. Mert odafele nagyon élvezte a vonatozást, amin most ült először életében, le volt nekik foglalva egy egész kocsi, visszafelé viszont már fülkés vagonok voltak, és onnan nem engedték ki őket, és így végig ülni az utat uncsi volt. Az állatkert nagyon szép volt, és rengeteg állatot láttak, alig győzte őket felsorolni. Nagyon tetszett a gyerekeknek, vétek lett volna kihagyni.
A szülők már korán sem voltak annyira lelkesek, túl sok időt elvett az utazás, így az állatkertben nem maradt annyi idő, hogy mindent meg tudjanak nézni. Idézem : " Végig trappoltunk az állatkerten, majd ki az állomásra és irány haza." Szóval ők nem élvezték annyira, mondjuk nem is rajtuk volt itt most a hangsúly.

2012. május 29., kedd

Szülinapról

A hosszú hétvégén esélyem sem volt gép elé ülni. A hétvége a gyerekekről szól, főleg Franciskáról mert most volt 25-én 6 éves. Pénteken vittünk be tortát az oviba, kicsit korábban érkeztem mint ahogy mondták, de hamarabb akartam menni a tortáért mert olyan hülyeségek jutottak az eszembe, hogy mi van ha elfelejtették megrendelni. Nem okozhatok csalódást Francinak, már annyira várta a szülinapját.
Természetesen nem felejtették el, de mivel nem akartam vele hazamenni, hiszen rögtön fordulhattam volna vissza, úgyhogy bevittem az oviba.
Kint találtam őket az udvaron, Franciskával madarat lehetett volna fogatni annyira boldog volt mikor meglátott. Rohant az udvaron egyik gyerektől a másikig,és boldogan újságolta mindenkinek, hogy itt a tortám, megjött a tortám! :)
Ebéd után megünnepelték a szülinapost.

A büszke 6 éves. A gyerekek verset mondtak, és énekeltek az ünnepeltnek!
Ég a gyertya ég!

Az ünnepelt választhatott hat kis gyerkőcöt akik személyesen is felköszönthették.
Aranyosak voltak, úgy meg voltak illetődve.

A legjobb barát nő! Dorina.

A felszeletelt tortát az ünnepelt szolgálta fel.

Anya, és lánya
Másnap jött a Gizi mama (anyukám) szülinapost köszönteni, úgyhogy még pénteken beszereztük a második tortát,amit szintén Franciska választott ki. Így esett, hogy szombaton megint szülinapot ünnepeltünk. :)

A második szülinapi torta. (málna torta)


Csak fújta, és fújta...

Még mindig. :)
Közben ugyanis kiderült, hogy valami mágikus gyertyát vettem ami nem alszik el.

Anyukám, és az unokák.

Ilyen volt, és ilyen lett.

Persze ugye ez még nem a vége, mert az ajándék szülinapi parti még hátra van.

Vasárnap bementünk a városba gyereknapozni, a gyerekek sokat játszottak, futkároztak, sergőztek, fagyiztak  voltak fellépők x-faktorosok, na meg este felé Kasza Tibi, de azt már nem néztük végig.

Ma meg kirándulni mentek, a nyíregyházi vadasparkba, egész éjszaka nem aludtam, csak forgolódtam össze vissza. Remélem jól érzik magukat, és jó idő van rájuk. Reggel mikor mentünk szemetelt az eső, a vonat is késett 25 percet. :( Még eddig kibírtam, hogy ne hívjam fel az óvónénit mi újság, pedig sokat gondolok rájuk. Para anya vagyok!!! :)

2012. május 24., csütörtök

Bölcsis szülői értekezlet

Már tegnap le akartam írni de végül úgy alakult, hogy nem sikerült. :)
Azt sem tudom hol kezdjem, csakis pozitívumot tudok írni róluk, kellemesen csalódtam, na de kezdem az elején.
Volt egy rossz benyomásom ezzel a bölcsivel annak idején mikor Franciskának kerestük a megfelelőt, de igazából nem is a bölcsivel hanem az akkori vezető nővel volt a probléma egy nyugdíj előtt álló besavanyodott morcos öreg hölgy, aki lekezelően beszélt velem, és utána már nem is érdekelt ez a bölcsi teljesen elhatárolódtam tőle. Ezért nagyon aggódtam, mikor megtudtam bezár az a bőlcsöde ahová Annát szerettük volna beíratni, és helyette ide kell majd vinnünk. Fel is készültem lelkileg a szülői értekezletre, kérdések is fogalmazódtak meg a fejemben amire majd jól rákérdezek, de nem volt rá szükségem mert kérdések nélkül is megkaptam a választ. :)
Belépve a bölcsibe jött az első meglepi, szép volt, tiszta, és rendezett, még fel sem ocsúdtam mikor egy kedves mosolygós max. negyvenes hölgy sietett elénk, hogy elnavigáljon az értekezlet helyszínére, később kiderült, hogy Ő a bőlcsöde vezetője. Nagyon jó benyomást tett rám,de szerintem mindenkire és biztosított, hogy bármi gond van forduljunk hozzá bizalommal, az ajtaja mindig nyitva áll.
A mi csoportunk teljesen új lesz, mármint gyerekek terén egyenlőre nyolcan vannak, de év közben ha lesz még jelentkező max. 12 főre bővülhet a kis csapat. Két kisgyerek kezd szeptembertől, majd Anna, és egy másik kislány novembertől, és januártól a többiek. A gondozó nők is nagyon szimpatikusak, sőt az egyik nagyon kedves ismerősöm :))  a fiaink együtt jártak oviba. ennek meg aztán úgy megörültem majd ki ugrottam a bőrömből, nyugodt szívvel merem majd rábízni Annát. Remélem ezt majd Anna is érezni fogja, és nem lesz nehéz a beszoktatás.
Megbeszéltük a család látogatást, a beszoktatást és kiválasztottuk a jeleket Annáé a katica lesz. Szóval a lényeg, hogy teljesen elégedetten távoztam a bölcsiből, annyira, hogy még a kabátomat is ott felejtettem.:)
Majd ma beszaladok érte. A csoport szoba is nagyon tetszett, készítettem pár fotót a telefonommal, csak egy kicsit maszatos volt a kamerám, szóval kicsit homályos lett. :/





2012. május 22., kedd

Hinta palinta


Készülünk a szülinapra

Már megrendeltük a tortát péntekre az oviba! :) Szombaton ha minden jól megy eljön a mama is szülinapost köszönteni, akkor is kell majd egy torta. :)
Sokat gondolkodtunk apával, hogy mit kapjon Franciska a 6. szülinapjára, és végül arra a döntésre jutottunk, hogy teljesítjük a nagy kívánságát, és a játszó házba szervezünk neki egy partit ahová meghívhatja a kis barátait.

2012. május 20., vasárnap

Családi nap

Minden évben megrendezi az óvoda a családi napot a Nefag - nál, így történt ez most szombaton is.Sajnos nem sokan jöttek el a csoportból, ami egy kicsit szív fájdalmam, hiszen a három év alatt jó kis csapat kovácsolódhatott volna össze, de ez van, nem erőszak a disznó tor. :(
Pedig megrendeltük a jó időt is, ami meg érkezett, köszönjük szépen. :)
Úgy terveztük, hogy idén nem bográcsolunk, hanem szalonnát sütünk majd a gyerekekkel, pénteken el is mentünk szalonnát vásárolni, hagyma, paprika, paradicsom, stb. aztán az apukák kitalálták, hogy mégis bográcsolni szeretnének. Mi anyukák elmentünk a gyerekekkel, és az óvónénikkel a szomszédos erdőbe, és vadasparkba vetélkedni. Nagyon tetszett, mintha újra gyerek lettem volna. ( Annácskát otthagytuk az apukáknak segíteni :P :). Nagyon jól elszórakoztatták.) Mire visszaértünk az apukák, és Anna elkészültek a paprikás krumplival ami nagyon finomra sikeredett. Ebéd után a gyerkőcök birtokba vették a hatalmas játszóteret, mi szülők meg jól elbeszélgettünk.
Nagyon jó nap volt, kint a szabadban a jó levegőn, minden hétvégén el tudnám viselni. Vittem ugyan fényképező gépet, hogy végig ott pihenjen a táska mélyén, de azért a telefonommal készítettem pár képet.

Franci a legjobb barátnőjével.

Csapat zászló vivők.

Az egyik állomáson.

Anna a mászóka árnyékában

Én is fel akarok menni.

Nem tesztek fel? Na jó majd akkor egyedül felmászok.

Jöttök? Mert én már megyek. 

2012. május 18., péntek

Be aggódtam

Ahogy közeleg az a bizonyos nyíregyházi kirándulás egyre jobban aggódom. Persze próbálom elnyomni magamban, de mindig előtör. Tegnap este is csak néztük a tv-t, aztán egyszer csak megakadt a szemem Franciskán, és elkezdtem parázni, persze csak magamban, nem akarom, hogy észrevegye. Na szóval olyan hülyeségeken agyalogtam, hogy nehogy elvesszen abba a nagy állatkertbe, vagy a vonatról le ne essen, meg ilyenek. Nem is tudom mi lesz velem majd aznap. Persze reggel megbeszéltük Attilával, hogy nem szabad ilyen hülyeségeken gondolkodnom, mert az óvónénik tudnak rájuk vigyázni, és Franci sem olyan, hogy csak úgy elkódorogna a többiektől. Tudom én, de én ilyen aggódós vagyok, mindig túl aggódom a dolgokat. A múltkor a tiszavirág hídnál voltak, akkor is a lelkére kötöttem, nehogy a híd szélére menjen, bele ne essen a Tiszába. :)) Most is elmentek az apjával kocsival az egyik ismerősünk ad kölcsön nyárs botot a holnapi családi napra, egy párszor elmondtam Attilának, hogy ne hajtson gyorsan, és figyelmesen vezessen.
Tele vagyok fóbiákkal, nem is tudom mért nem írtam le mikor öt dolgot kellett írni magamról,mert akkor nem jutott eszembe. De most leírok párat. Például az egyik, hogy mozgólépcsőn nem jövök soha le, csak és kizárólag felfelé vagyok hajlandó használni, lefelé vagy lifttel, vagy sima lépcsőn jövök. Hídon én sem megyek a szélére, és gyors léptekkel haladok át rajta. Mindig görcsben van a gyomrom ha elhagyjuk a várost autóval, folyamatosan figyelem az autókat, ahogy jönnek mennek, a négyes fő úttól egyenesen írtozom, nagy kő esik le a szívemről mikor lekanyarodunk róla. Tudom én, hogy butaság de ilyen vagyok.

2012. május 17., csütörtök

Annától

Az Eperke megy a Minimaxon, Anna nagyon szereti. Kiabálnak benne Eperkének. Eperkee! Eperkee!
Egyszer csak Anna megszólal édes kis baba hangján : - Epejee!


Vállon veregetem magam :)

Olyan ügyes vagyok ma. :) Rendbe tettem a lakást, kész az ebéd, Anna alszik. Itt a jól megérdemelt kikapcsolódás ideje. :))
Változtattam a hozzá állásomon takarítás terén, már nem akarom megváltani a világot egy nap alatt, mert abba csak belehülyülök, hogy azt sem tudom mihez fogjak, ráadásul nem is érek a végére, amitől meg teljesen kiakadok, és elmegy a kedvem az egésztől. Az új módszer, hogy beosztom a teendőket. Tegnap például a fürdőt, és a wc-t csináltam meg, ma pedig folyosó étkező konyha, ez utóbbi ugye tulajdonképpen egybe van, holnap pedig szoba. Egy egy adag ruha is bekerül hétköznap is a mosógépbe, így nem kell azon gondolkodnom, hogy hova teregessek, mert általában ha hétvégére összevárom az egész heti szennyest akkor alig férnek ki a szárítóra, arról nem is beszélve, hogy péntekre a szennyes kosár tetején is ott éktelenkedik a szennyes. Szóval ez az új módszer nekem nagyon bejött. :) Persze nem én voltam az ötlet gazda, hanem találtam egy remek oldalt a : Rendteremtő -t ajánlom mindenki figyelmébe, érdemes bekukkantani.

2012. május 16., szerda

Egy mai fotó

Lányok egy kosárral.

Ezmegaz

Mostanában megint úgy vagyok, hogy mikor nem kerülök gép közelbe, rengeteg dolog kavarog a fejemben, amit szeretnék lejegyezni a blogba, de amint itt ülök már nem jön az ihlet. Helyette folyton a háttereket bűvölöm de nem találom az igazit amire azt mondanám,hogy, na ez igen, ez jó. :(
Nem túl eseménydús az életünk, ami ugyan nem baj mert az azt is jelenti, hogy minden rendben van körülöttünk, zajlik az élet a megszokott módon.

Anna a szurit jól viselte,nem volt gond, még hőemelkedése sem volt. Hurrá!!!! Az étvágya viszont nagyon rossz mostanában, éppen, hogy csak csipeget kicsit, és ezt nagyon nehezen viselem. Egyszer Dáviddal már végigcsináltam ezt annak idején, akkor a doktornéni mindig azzal nyugtatott, hogy : "Nézzen rá anyuka erre a gyerekre, ami kicsit megeszik azt a szervezete jól hasznosítja fel." Most is ezzel vigasztalom magam, mert ugye Anna nem éppen egy kis nád szál. De azért pozitívumot is tudok írni az evésről, mégpedig azt, hogy már nagyon ügyesen eszik egyedül. Egy pár hete már éppen azon kezdtem el aggódni, hogy nem fog megtanulni egyedül enni mire bölcsis lesz, de most már nagyon ügyesen lapátolja a szájába az ennivalót.

A bölcsivel kapcsolatban még annyit, hogy miután végig gondoltam a dolgokat, úgy döntöttem, hogy mégis viszem már novembertől. Azért mert lesz egy csomó szabim kényelmesen be tudom szoktatni, ha bármi probléma van akkor tudok ugrani, és azt remélem, hogy mire megint dolgozni megyek ügyesen beszokunk, és nem kell még azon is aggódnom, hogy nem érzi jól  magát. Ma találkoztam az egyik gondozó nénivel abból a bölcsiből amit bezárnak,( szerencsére senki nem került utcára  ) Őt éppen ebbe a bölcsibe helyezték el amibe most fogunk járni, jó lenne az Ő csoportjába kerülni. Jövőhéten lesz majd a szülői értekezlet 23-án, ott fog minden eldőlni.

A szülői értekezlettel kapcsolatban, az oviban is volt egy a múlt héten, azoknak a szülőknek akiknek a gyereke még marad egy évet az óvodában. Azt mondták, hogy ez az utolsó ilyen csoport, mert állítólag jövőre már úgy lesz, hogy amelyik gyerek augusztus 31-ig betölti a 6 évet megy iskolába, és nem lesz olyan, hogy elviszem a nevelési tanácsadóba ott meg azt mondják maradjon. Ezt mondjuk nem nagyon értem, hogy miért. Szerencsére  ez minket már nem érint.

Franciskáék két hét múlva hétfőn kirándulni mennek vonattal a nyíregyházi vadasparkba, az egyik óvónéni nem akart szülőket hívni,úgy gondolta elég három óvónéni, és egy dajka néni kíséret, a másik meg több szem többet lát alapon igen. Ebből az következett, hogy sok szülő szeretett volna elmenni, mert félti a gyerekét a hosszú úttól. Itt kezdődött a bonyodalom, mivel az óvónénik csak az első négy szülőnek mondtak igent, a többit pedig kedvesen visszautasították,hogy már van elég kísérő köszönik szépen. Na ezt nem fogadta mindenki túl jól. Volt aki azt mondta, akkor nem megy a gyerekem sem, a másik meg kijelentette, hogy Ő márpedig elmegy akkor is ha tetszik ha nem. De olyan is volt aki kikérte magának, mi az, hogy Ő nem, mert a másik mitől ér többet, talán az V.I.P szülő :) azon sem lepődtem volna meg ha az ombudsmanhoz fordul  Ezek után nem csodálkoznék, ha szegény ovónőknek elment az egész kirándulástól a kedvük, és titkon örülnek, hogy ez a kis csipet csapat jövőre már nem őket boldogítja.

2012. május 12., szombat

Cirkuszban voltunk.

Nagyon szeretem a cirkuszt, és ha a Magyar Nemzeti Cirkusz jön el hozzánk soha nem hagyjuk ki! Attila nem szereti, szerinte amit ott művelnek az állat kínzás. Anna még kicsi ehhez, nem bírna ki majdnem két, és fél órát, úgyhogy adott volt, hogy csak Franci, és Én megyünk el. Nagyon jó volt, nem csalódtam, ismét a megszokott színvonalas produkciót kaptuk. Francinak annyira tetszett, hogy pénteken megint menni akart :). Na nem mintha nem bírtam volna én is végignézni még egyszer. ;)

2012. május 9., szerda

A kicsi, és a nagy

A konyhában teszek veszek, egyszer csak feltűnik, hogy túl nagy a csend a lakásban. Benézek Dávid szobájába. Teljes az összhang. :)


2012. május 8., kedd

Anna

Ma megkapta a 18 hónapos szurit! Nagyon ügyes volt,alig sírt, és nem is kellett most úgy lefogni mint az eddigieknél. Nagyon büszke voltam rá. Remélem ezt is hasonló jól viseli majd mint a többit! A súlya 13,5 kg a hosszát most nem mértük.
A bölcsiből is megérkezett az értesítés miszerint felvették novembertől!

2012. május 7., hétfő

Az új profil képem :)

Még az anyák napján mondta óvónéni, hogy lesz még egy kis meglepetés másnap a faliújságon! Minden gyerek    lerajzolta az anyukáját, és az anyukáknak pedig magukra kell ismerni, úgyhogy nehezítésként nem rajzolták rá a jeleket. Nos múlthét pénteken nem én mentem Franciért, de ma én vittem reggel. :)))


2012. május 6., vasárnap

Létezik olyan...

Ma reggel egy kicsit elveszetten ébredtem, olyan gondolatokkal a fejemben,hogy hogyan lehetne megfelelni itthon! Létezik olyan egyáltalán, hogy egy nő jó anya, jó feleség, és jó háziasszony egyben? Létezik olyan akinek mindenre,és mindenkire jut ideje,és nem fárad el? Ez a kérdés majdnem minden hétvégén felmerül bennem mikor mindenki itthon van. Mert nálunk például, folyton folyvást szalad a lakás, és biztos akkor toppan be valaki váratlanul mikor nem is szalad, hanem egyenesen rohan, én meg szégyenlem magam, hogy itthon vagyok, és még sincs időm semmire. Attila pedig sokat segít mert igazán kiveszi a részét mindenből gyerekek, főzés, még a takarításra is rá lehet venni, bár ha választani lehet inkább elviszi a gyerekeket valahová, én meg maradok itthon, és próbálok mindent elvégezni egyszerre. Áááá! Képtelenség, hogy létezik...
( De ha mégis, kérem jelentkezzen, és árulja el a titkot! :) )
Ui.: A lottó ötöst sajnos nem nyertük meg, úgyhogy a házvezető nő alkalmazása kizárva! :)))

Anyák napjára Szeretettel !



Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
( Dsida Jenő: Hálaadás )

2012. május 5., szombat

A díj.

Nem hittem a szememnek,de igen díjat kaptam Én,! :) Akik úgy gondolták, hogy méltó vagyok rá, nem más mint Anikó ,és Kati . Nagyon szépen köszönöm, és nagyon boldog vagyok, hogy rám is gondoltatok. :)))

Legkedvesebb Blog

De vannak ám itt bizonyos szabályok, amiket be kell tartani, ha elfogadom e becses ajándékot.
- Írnom kell öt dolgot magamról. Lássuk csak. Nem könnyű.

1. Régi vágyam,hogy kertes házba költözünk egyszer, úgyhogy ha megnyerjük az lottó ötöst, pakolunk, és megyünk.:) Vissza a szülő falumba, közel anyukámhoz, hogy ne legyen annyira egyedül.

2. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer három gyerekes anyuka leszek (nem terveztük Annát) de vele lett teljes a család, és nagyon boldog vagyok így.

3. A barátaim szerint jó anya vagyok, és " irigylik" a hatalmas nyugalmat ami belőlem árad. Szeretném hinni, hogy így van, de mikor összecsapnak a fejem fölött a hullámok elbizonytalanodom.

4. Az enyém a világ egyik legjobb férje! :) Nagyon boldog vagyok, hogy rá találtam. Vagy Ő talált rám??? ;)

5. Mindig zavarban vagyok ha magamról kell írnom, úgyhogy kb. egy órán keresztül írtam le ezt a pár dolgot. :)

- Meg kell jelölnöm öt blogot akiknek szívesen adnám át ezt a díjat, és 200-nál kevesebb követője van. Szívem szerint mindenkinek odaadnám akit olvasok, mert így vagy úgy mind kedves a szívemnek valamiért, ezért is olvasom őket. Íme a blogok amik tulajdonosait megajándékoznám ezzel a díjjal, persze ha elfogadják.  :)



Anyák napja

Pénteken volt az oviban az anyák napja. Ezen is túl vagyunk. Most együtt mondták el a verseket, és énekeltek.Nagyon ügyesek voltak. Ajándékba virágot kaptunk (már ki is ültettük az erkélyre), és saját készítésű nyakláncot.


Ezt a szép verset mondták el:

Nadányi Zoltán : Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiálltok,
csak annyit,hogy : Anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba ,mártásba,
csak egy szóba kerül,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda szó ez.

" Anyu, Anyu, Anyu!!!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

" Anyu, Anyu, Anyu! "
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
Anyu,fényes csillag;
látni ahogy jössz,jössz,
mindig jössz ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.


2012. május 3., csütörtök

Még mindig a hosszú hétvége

Még egy pár mondat a hosszú hétvégéről. Hétfőn, bár úgy terveztem, hogy takarítok tovább, semmit nem csináltam. Rám telepedett valami hatalmas fáradtság, úgyhogy gyorsan megadtam magam, és pihentem, elvégre azt is kell. Május 1-én kimentünk a majálisra, pedig már évek óta nem voltunk, nem bírom a tömeget. De most valahogy mégis, úgy vágytam ki. Délután mentünk remélve, hogy akkor már nem lesznek annyian, gyanítom, hogy nem is voltak, de attól még volt tömeg, és az érzés is előjött bennem, hogy menjünk innen.
Semmi újdonság nem volt, csak a hagyományos vásár, és sergők. Nem maradtunk sokáig, szétnéztünk, sergőztek egyet, vettünk egy kis vásárfiát,és eljöttünk. Nem költöttük tovább a pénzt!

Apa,és Franciska mentek egyet a dodzsemen.

Annával addig hűsöltünk az árnyékban

Vonatoztak is,ami elég zajos volt,féltem,hogy majd Anna megijed,de nem. Nagyon tetszett neki.

Vagy apának tetszett jobban? :) Imádom!!!

Végül fagyiztunk egyet a Kossuth téren.

Franci kutyagol. :)

Vizeskedik. Jól esett a nagy melegben.

Franci el is ázott rendesen.

Anna óvatos volt.



Ilyen meleg volt.