„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2012. december 26., szerda

Az ünnepről,és előkészületeiről...

Mivel apa csak pénteken este jött haza, az igazi készülődésbe csak szombaton fogtunk bele. Elmentünk bevásárolni, hogy vasárnap zavartalanul sütkérezhessünk. Rengetegen voltak a hiperszuper marketben. :) Alig lehetett megközelíteni a parkolót, és annak elhagyása is beletelt egy kis időbe. Rendesen dugó volt.
A zsúfolt üzletben a végén már inkább csak menekülni volt kedve az embernek, szerencsénkre a pénztár viszont zökkenő mentesen működött nem kellett órákig sorban állni. Dolgoztak is szegények rendesen. :(
Vasárnap reggel megkezdtük a sütést főzést, tulajdonképpen én most csak kuktáskodtam mert apa nagyon rá volt hangolódva a dolgokra. Zserbó, sajtos pogácsa, hókifli, (a mákos,és diós bejglit a mama sütötte) és a jó öreg szabolcsi töltött káposzta készült. Mindenki kivette a részét a munkából, még a legkisebb is. :) A Karácsonyfát is feldíszítettük még vasárnap.
24-én délelőtt oda készítettük a karácsonyi menüt, ami gyöngytyúkból készült húsleves, és sült kacsa volt tört krumplival. Isteni finom lett.
Nálunk sajnos már nem olyan nagy a család, így a nagy családi összejövetelek elmaradnak. :( De lélekben velünk voltak ők is, sokszor emelgettük őket,a szép és felejthetetlen emlékeket. Anyukám jött el hozzánk szentestére. Franciska fél szemmel mindig azt nézte mikor jön már a Jézuska, és tesz valamit a fa alá. Mikor kész lettünk a kajával, és eltüntettük a konyhában a romokat bementünk a szobába, és vártuk a Jézuskát. Idén Dávidot hívtam szövetségesül, mivel Franci már azért kapizsgálja, hogy én mindig eltűnök mielőtt megjönne a Jézuska, és azt hiszem lassan össze is rakja a képet. De remélem most egy kicsit sikerült összezavarnom. :) Miután Dávid Jézuskánk előkészítette a terepet csatlakozott hozzánk a szobába, és még egy kicsit tv-t néztünk, beszélgettünk. Franci egyre türelmetlenebb volt, éhes lett, megszomjazott, és minden elővette ami miatt kiléphetett a szobából, hogy végre a Karácsonyfa alá kukkanthasson. :)
Nagy volt a boldogság az ajándékok láttán. Sajnos a külföldről rendelt csomag, bár már a postán volt mégsem került kiszállításra, ami kicsit elszomorított. De szerencsére a gyerekek nem tudtak arról, hogy még volna egy meglepetés, úgyhogy őket nem érte csalódás, csillogtak a szemek a boldogságtól. :)
A másnap édes pihenéssel telt, nem csináltunk semmit, csak ettünk, ittunk, játszottunk, pihentünk. Végre több filmet is meg tudtam nézni a tv-ben, már olyan régen sikerült. Mondjuk kicsit összeszedhetnék már magukat a műsorokat szerkesztők, és nem mindig a polcon porosodó karácsony feliratú szalagokat játszanák le hanem frissíthetnének kicsit. Mert pl. a Reszkessetek betörőktől már kicsit herótom volt az idén. De azért találtam kedvemre valót, és annyira jó volt, hogy zavartalanul megnézhettem. :)
Főznünk még ma sem kell, folytatódik a pihenés, együtt békésen. Annyira jó!!! :)











2012. december 24., hétfő

MINDENKINEK

 NAGYON KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK!!!

2012. december 22., szombat

Vírus...

Tegnap lementem a dokihoz délután, mert már nagyon fájt a torkom, és a lázam sem tudtam 38 fok alá varázsolni. Gondoltam itt már csak a jó öreg antibogyó segíthet. Rosszul gondoltam. Nem kaptam antibogyót, mert csúnya vírusos torokra az nem jár, csak a sok folyadék, a fájdalomcsillapító, és a lázhúzó.
De legalább hamar sorra kerültem, és nem kellett ott ülni egy fél napot. Úgyhogy még mindig nagyon fáj a torkom, bár a közérzetem már sokkal jobb mint tegnap volt, talán ma már tudok majd a közelgő karácsonyi készülődéssel foglalkozni, nem kelek fekszek, úgy mint tegnap.

...



‎"Az utcán megpillantottam egy kislányt, aki didergett vékonyka ruhájában. Szemmel láthatóan semmi reménye sem volt arra, hogy tisztességes ételhez jusson. Dühömben így szóltam Istenhez:
- Miért engedted ezt meg? Miért nem teszel valamit?
Egy darabig Isten semmit sem szólt. De akkor éjjel, egészen váratlanul, Isten válaszolt:
- Én tettem valamit. Megteremtettelek téged."
Anthoni de Mello

2012. december 20., csütörtök

Egy kis bosszúság...

Rossz volt az éjszaka, Anna sokat forgolódott, és nyűglődött. Álmodhatott is valamit, mert beszélt is a drágám. Aztán, hogy nehogy jól érezzem már magam, engem is utolért valami nyavaja, fáj a torkom. :(
Tegnap már éreztem, hogy lesz valami, fájt a fejem egész nap, mikor vettem be orvosságot elmúlt egy időre de aztán fájt újra, és a közérzetem sem volt valami jó. :( Pedig már megszokhattam volna, hogy karácsonykor nálunk mindig van valami betegség. Már nem is emlékszem, hogy mikor volt olyan karácsonyunk, hogy mindenki egészséges lett volna.

A külföldről várt csomag is elakadt. :( Lehet,hogy nem ér ide karácsonyig. :( Még jó, hogy van más is amit a fa alá tehetünk. És ami nagyon bosszant az az, hogy valaki szándékosan piszkított bele a dologba merő rosszindulatból, szólt az illetékeseknek, hogy nagyobb érték van a csomagban mint ami rá van írva, és most cincálgatják. Nagyon bosszant, de valahol sajnálom is az illetőt, mert lehet, hogy Ő csak ettől lesz boldog karácsonykor. De nekünk akkor is békében, és szeretetben fog telni az ünnep ha a csomag nem ér ide.

2012. december 19., szerda

2 éves státusz...

Tegnap végre eljutottunk Annával a két éves státusz vizsgálatra. Máskor mindig időben megejtjük ezeket a dolgokat, de most jött ugye a bölcsis beszoktatás, a három hétig elhúzódó betegeskedés. Itt meg kell, hogy jegyezzem, Anna megint nagyon csúnyán kezdett el köhögni :( Úgyhogy erre való tekintettel, úgy gondoltam, hogy majd a tanácsadás végére (ami három órakor van) megyünk csak oda, és ha már ott leszünk erről is említést teszünk a doktornéninek, és így nem kell a beteg gyerekek között várakozni. Nagy meglepetésemre háromnegyed háromkor még dugig volt a tanácsadó várója. Mint később kiderült, azért mert az idén ez volt az utolsó tanácsadás. Szóval nagyon jól időzítettem. :) De már ha ott voltunk nem fordultunk hátat,és kivártuk a sorunkat. Ki tudja megint mikor tudunk elmenni.
Olyan fél négy körül kerültünk sorra, gondoltam, hogy túl sok figyelmet nem fogunk már kapni,mert haladósra fogták a dolgot, ugyanis három órától már a lent lenne rendelése a doktornőnek, ráadásul helyettesít is, szóval hipp-hopp megvizsgálta Annát. Természetesen a köhögéssel kapcsolatban nem talált semmit, a szokásos terápia otthon. Súlya 15 kg, hossza : 92 cm, gyorsan feltettek pár kérdést a fejlődésével kapcsolatban, és már mehettünk is dolgunkra.

Amit még tudni kell Annáról, hogy egyre szebben, és érthetőbben beszél. Ajuszinak,és Apuszinak szólít minket annyira imádnivaló. Már Franci sem Káká hanem Szanszi, és Dávid sem Gágá hanem Dájid. De erről majd egy másik bejegyzésben írok bővebben is. Nagyon szereti a kirakókat, forma válogatós játékokat, és szeret építő kockából tornyot építeni, egy ideig nagy sláger volt a vonatozás. Szereti a mondókás, és dalos könyveket. Nagy kedvence a Piru, és Zabu sorozat aminek az utolsó részét (Falusi kaland) sajnos sehol nem tudtam megszerezni. Már a neten is kerestem de sajnos nem találtam. Pedig nincs olyan nap, hogy ne olvasnánk el őket többször is (rövid kis történet aranyos képekkel)
Amit mostanában folyton éneklünk az Én elmentem a vásárba..., és a Virágéknál ég a világ... :), na meg a Hull a pelyhes fehér hó, amit Anna úgy énekel, hogy hull a pelyhes Télapó... :)

Holnaptól meg már csak összevont csoporttal működik az ovi. Ez is nagyon meglepett, én azt hittem, hogy még a héten végig lesz rendesen. pedig állítólag ki volt írva, és én alá is írtam, hogy nem megy Franci 20-21-én. Úgyhogy akkor Annát sem viszem már bölcsibe az idén, holnaptól pihenünk.

2012. december 18., kedd

Ovis Karácsonyi ünnep

Nagyon jó volt a karácsonyi ünnepség tegnap az oviban. Bár addig szöszöltünk itthon, hogy majdnem elkéstünk,és ez okozott némi feszültséget az elején,de minden jó ha vége jó. :) A gyerekek nagyon szépen szerepeltek, a műsor után pedig megvendégeltek minket egy kis mézeskaláccsal amit ők sütöttek, és díszítettek ki.  Ja és még ajándékot is kaptunk. Franci olyan aranyos volt , láttam milyen izgatottan keresett minket a szemével ahogy bejöttek a csoportba, aztán mikor meglátott sugárzott róla a boldogság. :)




Ritka pillanatok egyike...

:)

Az ajándék...

2012. december 17., hétfő

Pszt...

Meg érkezett az egyik adag ajándék amit rendeltem. Holnapra mondták, hogy szállítják, de már ma ideért. Szuper! :)  A másik is úton van már, csak azt külföldről rendeltem egy kedves ismerős által, úgyhogy nagyon izgulok, hogy a héten az is megérkezzen, mert nagyon szeretném a fa alá tenni azokat is.

Cím nélküli...

Jól indult a hét, a gyerekek jókedvűen ébredtek, időben el tudtunk indulni reggel itthonról. Anna zokszó nélkül bement a csoportba (Viki néni volt, és azt vettem észre, hogy Őt nagyon megkedvelte Anna) szóval a héten ha Viki lesz a reggeles akkor nem hiszem, hogy gond lesz az ott maradással. Végül úgy döntöttem, hogy ma elhozom ebéd után, és még holnap is mert meg kellene már jelennünk végre a két éves státusz vizsgálaton. Aztán szerdától már ott alszik megint.
Ma délután meg hivatalosak vagyunk az oviba karácsonyi ünnepségre a Süni csoportba. :) Franci már nagyon izgatott volt. :) Szerepelnek. Sikerült Dávidot is rávennem, hogy kísérjen el minket, és fényképezzen. Remélem, hogy jól fog sikerülni ez a kis közös délutáni programunk, nem úgy mint a múltkor.

2012. december 16., vasárnap

Az elmúlt napok röviden...

Már akartam írni korábban is, de mindig leragadok az olvasgatásnál, és a végén soha nem marad már időm az írásra.
Jól telt a hét a bölcsiben Annának. Szerdán járt náluk a Télapó, csütörtökön szülinapot ünnepeltek az egyik kisfiúnak a csoportban. Tiszta buli volt az egész hét, pénteken már úgy ment be a csoportba, hogy még csak nem is pityergett. :) Azon gondolkodtam, hogy újra meg kellene próbálni az ott alvást hétfőtől. Na de erre még alszom egyet.

Franciskáék egész héten készülődtek a karácsonyi ünnepségre, ami majd hétfőn lesz. Csütörtökön délután mikor apa hazahozta néptáncról, nagyon nyűgös volt, lefeküdt , és el is aludt még hat órakor. Kicsit később már lázasan ébredt. Másnap délelőtt elvittem a doktor nőhöz, de nem talált semmit, azt mondta valami vírus okozhatja a lázat. Mindenesetre írt fel antibiotikumot ha nem javulna hétvégén. Kiváltottam, de nem készítettem el, szerencsére már jól van. Még pénteken délután volt egy kis hőemelkedése, azóta semmi.

Úgy volt, hogy jövőhéten már Attila szabin lesz, és majd jól bevásárolgatunk az ünnepekre. De sajnos nem így lett, sőt nem is lesz itthon, szóval megint minden rám szakadt. Kicsit ki is voltam ettől akadva, és nyűgös voltam, de már jobban vagyok. Ez van, ilyen a munkája ezt kell szeretni. Örüljünk, hogy ebben a mai világban egyáltalán van munkája. Szóval miután megláttam a jó oldalát is a dolognak már nem is voltam olyan rossz kedvű. Gyerekek ajándékát megrendeltem a neten, az után már nem kell kajtatnom, ami meg még kell majd apránként még beszerzem a héten.
Lassan kezdek már karácsonyi hangulatba kerülni. Ma feldíszítettük a lakást, nem kell nagy dologra gondolni, az ablakokra üveg matrica került, és világítós fenyőfa, a bejárati ajtóra a karácsonyi kopogtató, és ennyi. Egész hangulatos lett. :)

Esett a hó...

Mikulás parti...

Ugráló gumicsoda... :)

Már ilyen sok kis pajtás jár a csoportba...

Szülinapi falatozás...


És persze nem felejtettem el a szerdán kapott ajándék bontását sem, bár nem képet csináltam hanem videót.
Azóta nem telt el úgy nap, hogy Franciska ne rajzolt volna a kis könyvbe, és ne játszott volna az öltöztetős matricával. :) Köszönjük szépen!


2012. december 12., szerda

Megérkezett a csomag...

A feladó Nesreca .


Egyszerűen nem találok szavakat. Soha nem történt még velem ilyen mióta blogolok. :) De leírhatatlanul jó érzéssel töltötte meg a szívemet. Amikor kinyitottam jóleső borzongás futott át az egész testemen. A lányok még nem látták, de szerintem az ajándék telitalálat. Majd készítek fotót este ha már mindenki itthon lesz, és átadom. :)

NAGYON, NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNJÜK! 

2012. december 10., hétfő

Bölcsi újratöltve...

Ma újra mentünk a bölcsibe. Persze nehezen indult a reggel három hét kihagyás után. Mikor közöltem vele, hogy megyünk a bölcsibe elsírta magát. Elmagyaráztam neki, hogy nem lesz semmi gond, és meg ígértem, hogy ebéd után érte megyek, láttam rajta, hogy megnyugodott, nem is sírt már az úton, és a bölcsinél sem. Hozta a benti cipőjét, mosta a kezét ügyesen. A csoport szoba ajtajában azért kicsit megtorpant, és el is pityeredett, de csak halkan szipogott nem üvöltött (hallgatóztam még egy darabig)
Ebéd után boldogan sétált ki a szobából. A gondozó nő elmesélte, hogy miután elmentem egy kicsit még ott ült a szoknyája mellett, és szomorkodott, de aztán úgy döntött ha már itt van legalább érezze jól magát, és játszani kezdett. Ééééés képzeljétek el EBÉDELT na nem tömte degeszre magát, de szó nélkül asztalhoz ült, és kanalazott hármat négyet a burgonya főzelékből. :D Hurrá!!!!
Most kicsit megint feltöltődtem, most megint olyan magabiztosnak érzem magam bölcsi téren, megint úgy érzem, hogy minden rendben lesz. És ez jó!! :)

2012. december 9., vasárnap

Komment nélkül...


A fogadalom...

Franci átadta a télapónak a rajzot...




2012. december 8., szombat

Kossuth tér, ovis Télapó ünnepség...

Annyira vártam a csütörtök délutánt, hogy bemenjünk a térre, de aztán elment a kedvem az egésztől. A bonyodalom ott kezdődött, hogy megbeszéltük az óvónénivel, hogy bevisszük délután Francit a városba. Erre elvitték magukkal, én meg kerestem az oviba. Ott voltak még a busz váróba mikor odaértünk, szóval fel tudtuk venni Francit, aki elkezdett sírni, hogy fáj a lába. Valamibe belerúgott az oviba, és biztos eltört a lábujja mondta ő zokogva. Na akkor már tudtam, hogy ez a délutáni program már agyon van ütve, mert innentől kezdve, nem igazán lehet majd jókedvre deríteni a csajszit. Így is lett. Apa a bíróságnál rakott ki minket, majd visszasietett a munkahelyére mert bent hagyta a telefonját. Onnan már nem nagy távolság a Kossuth tér, de így sántán több időt vett igénybe. Mikor oda értünk óvónéni elmarkolta Franci kezét és sietve húzni kezdte a tett helyszínére, na akkor megint elkezdett pityeregni az addigra már kissé megnyugodott gyerekem. :( Óvónéni megmutatta hova kellene állni, de ahogy nőtt a tömeg, és senki nem volt tekintettel arra, hogy a babakocsiban egy kisgyerek ül, és tolakodtak, lökdösődtek, éppen hogy csak nem ültek be Anna ölébe, úgy láttuk jónak ha félre húzódunk, és csak a háttérből követjük az eseményeket. Kiderült, hogy a gyerekek nem is szerepelnek, csak az óvónénik adtak elő egy kis műsort, amiből persze mi semmit nem láttunk a háttérből, úgyhogy elmentünk szétnézni kicsit. Mire vége lett a röpke fél órás műsornak apa is visszaért, fogtuk Franciskát aki megint elkezdett sírni, hogy még nem is szerepeltek, mért megyünk még haza. Mikor megértette végre, hogy nem lesz már szereplés ennyi volt akkor meg az volt a probléma, hogy nagyon fázik. :( Nem csodálkoztam, tényleg kutya hideg volt, én is átfagytam, pedig rétegesen öltöztem.:(

Anna előtt viszont le a kalappal, nagyon türelmes volt végig.
Piros orrú...
 Dávid viszont folyton meg akart fagyni, de a kabátja cipzárát, az istennek sem húzta volna fentebb, sálat és sapkát pedig soha nem vesz fel mert nem tetszik neki az összkép, és egyébként is a sapkában nem látszik a haja, inkább megfagy.





Állt még egy gyönyörűséges nagy fenyőfa is a téren, mi meg ott álltunk mellette, hogy arról mért nem készítettem fotót nem tudom. De ha minden jól megy hamarosan pótolni fogom.

Az oviba is megérkezett a Télapó, egy pár képet teszek erről is.

Várakoznak a lányok

Cipők kipucolása

Megérkezett...

Mindenki jó gyerek volt....

2012. december 6., csütörtök

Megérkezett a Télapó...

Kedden hiába mentem Franciskáért hamarabb az oviba,aznap a Télapó,éppen nem ült ott a házikóba. Nagyon csalódott volt mert egész nap erre készült,hogy majd odamegy hozzá.Így hazáig duzzogott,mintha én tehetnék a dologról... :(
Tegnap nagy örömömre már ott csücsült mikor mentünk.Még befelé menet mondtam Attilának,hogy Ő vigye oda a gyerekeket mert én amilyen érzékeny vagyok képes leszek ott is elbőgni magam. :) De végül összeszedtem magam és én is odamentem velük. Franciska annyira izgult,hogy köszönt a télapónak,és meg sem várta,hogy az bármit is mondjon már mondta is a verset.Ha az lett volna a feladat,hogy ki bírja egy szuszra a leggyorsabban elmondani a verset nyilván nyert volna. :) Na de nem úszta meg mert a télapó azért csak kérdezett tőle ezt azt. :) Anna csak a háttérből figyelte nagy szemekkel a fehér szakállú idegent,tavaly nem találkozott vele ilyen közelségből mert nem mentünk oda.



Itthon a gyerekek kitisztították a cipőjüket,és kitették az ablakba. Franci azt hitte,hogy már este megérkezik a télapó,de idén csak éjszaka jött technikai okok miatt.Ugyanis az őt segítő manó most valahogy az utolsó percre hagyta a csomagok elkészítését. :) Van ez így. Bár azt mondtam,hogy idén csak édesség lesz nem bírtam ki,hogy ne vegyek a csajoknak valami kis ajándékot a csomag mellé.

Cipők az ablakban
Azt a pillanatot amikor már az ajándékok is ott pihentek a csizmák mellett szánom bánom de nem fotóztam le :( úgyhogy külön-külön utólag csináltam pár képet róluk.

Anna csomag
Franci csomag
Dávid csomag
Ma délután meg kimegyünk a Kossuth térre,mert Franciskáék szerepelnek valamit.Amúgy is készültünk a héten,de ez a program éppen kapóra jött. :) Már alig várom. Biztos idén is gyönyörűen feldíszítették a teret. :)

2012. december 4., kedd

Franci...

Anya ma korán gyere értem az oviba. Mondta ezt az aki mindig meg van sértődve ha fél öt előtt érek oda érte.Kérdeztem is,hogy miért. Hát a mikulás miatt,aki már ott várja délutánonként a gyerekeket az ovi udvarán álló házikóban. Megjegyzem Franci még eddig soha nem mert odamenni hozzá,mindig csak távolról figyelte.Idén rajzot is készített neki amit oda akar adni. Kíváncsian várom a fejleményeket,vajon lesz most bátorsága odamenni?

-Anya lefotózod a rajzomat,és beteszed a blogba?
-Hát persze. :)
 A képeket a vasárnapi szülinap ihlette.