„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2013. március 6., szerda

Csak pozitívan... :)

Kedvet kaptam arra, hogy lecseréljem a blogruhát. :)
A munkahelyen zajlik az élet megint kiképzés van. De nézzük a jó oldalát legalább szép idő volt eddig, amit nagyon szeretek. :) A kollegina ma rám mosolygott, és köszönt is a folyosón, sokat ugyan nem beszéltünk csak amit feltétlenül muszáj volt, de már ez is valami, és legalább pozitív. ( Lehet, hogy a tavasz van rá ilyen jó hatással) Végre délután sem sötétedik ránk mire haza érünk, ez is nagyon pozitív.
Anna reggelente kicsit pityereg a bölcsiben, de utána jól érzi magát. Aludni viszont nagyon keveset alszik, ebből következik, hogy délután már elég sok hiszti van ha nem úgy történnek a dolgok ahogy azt Ő kigondolta. Viszont este hamar elalszik nem pörög tíz óráig (pozitív) :)

Francival ma megyünk a suliba, ahol kézműves foglalkozás keretén belül meg lehet ismerkedni a leendő tanítónénikkel. Most ez a legújabb dilemma, melyik tanítónénit válasszuk. Három osztály indul van két fiatal tanítónéni azokat nem ajánlja senki mert állítólag nincs fegyelem, viszont gyönyörű a tanterem (ezt az egyik anyukától idéztem) A másik két osztályban idősebb tanítónénik vannak, itt már van fegyelem, az egyik párosra az jellemző, hogy a gyerekeik nagyon jók matematikából, és magyarból (  nálam ők lennének a befutók), a másik két tanárnéni gyerekei meg inkább a vizuális tantárgyakban jeleskednek. Persze ott is sok kitűnő tanuló van, meg ők is szimpatikusak szóval nem tudom. Mert az az igazság, hogy a gyereken is nagyban múlik majd ez az egész, mert például anno Dávidnál is azokat a tanítónéniket választottuk akik állítólag a legjobbak voltak, mondjuk ezt nem is vitatom, csak Dávid meg nem volt olyan jó képességű, és lemaradt a többiektől, és a mai napig emlékszem mikor mondta a tanító nő, hogy nem tud foglalkozni azokkal akik lemaradtak, érti nem érti menni kell tovább. Felkarolta az erőseket azokból kihozott mindent, a gyengébbeket meg hátrahagyta, evickéljenek úgy ahogy tudnak a szülők segítségével. Szerintem ez nincs így rendjén. Nem akarok újra ebbe a cipőbe járni. Úgyhogy nagyon nehéz a döntés.

A másik dilemmám (mert tele vagyok velük :) ) Anna a bölcsiben szalajtson egy évet vagy az oviban.
Bölcsi kevés gyerek, téblábolás a csoportban.
Ovi sok gyerek, foglalkozások. Mellesleg a Franciska óvónénijeit kapná meg akiket én nagyon kedvelek. De itt nem rajtam van a hangsúly. Melyikkel tennék jobbat Annának? Szerintetek?? Akinek van véleménye ezekben a témákban suli, és ovi örülnék ha leírnátok, lehet, hogy segítene a döntésben.

3 megjegyzés:

  1. Nem irigyellek, tanácsot nem tudok adni.:-(
    De nagy ölelést küldök!:-)

    VálaszTörlés
  2. Óvónéni ismerősöm azt mondta pont a minap, hogy az oviban sokkal többet fejlődnek a gyerekek. A bölcsiben viszont könnyebb nekik, ahogy írtad, kevesen is vannak, eljátszogatnak...Én nem tudom, hogy döntenék.

    Iskola terén te írtál nekem új dolgokat, úgyhogy tanácsot nem nagyon tudok adni. Jó iskolát keress, jó tanítónénivel. Ha Franci nagyon jó képességű (ezt te látod a legjobban illetve az óvónénik), bárhol meg fogja állni a helyét. Az ő igényeinek megfelelően válasszatok! Melyik suliba mentek amúgy?

    VálaszTörlés
  3. Szerintem ha az oviban hagyod szalajtani, akkor ott ugyan úgy mint Francisnál, sokat fog majd fejlődni a plusz egy évben! Bölcsiben szerintem nem annyit, mint ott! Úgyhogy én az ovira voksolok pláne ha az óvónéniket is szereted! :) puszi a családnak :)

    VálaszTörlés

Köszönöm,hogy írtál! :)