„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2013. június 26., szerda

Írok is...

Úgy döntöttem, hogy  megint minden nap szakítok egy kis időt a blog írásra, mert később bánni fogom, hogy nem írtam, és persze nagyon jól esik, hogy érdeklődtök nem akarlak cserben hagyni benneteket. Régen nem írtam, de ha tehettem mindig benéztem mindenkihez. Olvasgatni, képeket nézegetni.

Nálunk is zajlik az élet. Szépen visszarázódtam a munkába, mostmár jól is érzem ott magam. Rendeződtek a viszonyaim, minden jó. :) Teljesen más lett a hozzáállásom dolgokhoz, és így sokkal jobban is érzem magam. Képzeljétek sportolok ÉN. Persze ennek nem kellene olyan nagy számnak lennie, mert ugye nálunk egyébként is kell, de eddig nem szerettem, de most igen. Minden nap ha tehetem lejárok futni, és jól esik. Egy pár kiló már lement, remélem a többi felesleg is követi majd. :)

Annát felvették az oviba, abba a csoportba kerül ahová Franci is járt. Katica lesz a jelünk. Már túl vagyunk az első szülői értekezleten, így elsőre úgy tűnik jó kis csoport lesz. Még van két hét a bölcsiből, és vége, nem is bánom. A múlt héten is sikerült összeszednie, egy jó kis száj fertőzést. Tele volt fájó hólyagokkal a szája. Szegénykém, öt napig nem is tudott enni, még jó, hogy inni legalább tudott. :(
És képzeljétek el egyik napról a másikra szobatiszta lett, ennek már lassan egy hónapja. Nagyon megbízható, nem kell kérdezgetni folyton, hogy kell-e neki, szól magától. Éjszakára sem teszek már alá, és még csak egyszer volt baleset amikor beteg volt. De szerencsére ott volt a gumi lepedő így az ágy nem ázott el.


Az iskolába is volt már szülői. Nagyon kedvesek a tanítónénik, nem olyan mézes-mázasak. Tetszik ahogy gondolkodnak, nagyon bízom benne, hogy jó lesz az osztály. Franci már nagyon várja az iskolát. Az ovis ballagáson is túl vagyunk már, de azt a képekből biztos láttátok. Még itt is lesz két hét és vége. Lassan kezdhetünk vásárolgatni .

1 megjegyzés:

Köszönöm,hogy írtál! :)