„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2010. március 11., csütörtök

Még mindíg versek az oviból

Móricz Zsigmond: Jó a ropogó

Jó a ropogó
piri mogyoró.
Mackó uram szereti,
Bokrában felkeresi.
Egy tenyere
tele vele,
a másikkal
úgy csap bele.
Meghámozza, lám, lám!
És bekapja, hám! hám!
Ha teleszed egy mancsot,
vígan eszi és csámcsog.
Jó a ropogó
piri mogyoró.

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője

Jancsibohóc a nevem.
Cintányér a tenyerem.
Orrom krumpli,szemem szén.
Szeretném, ha szeretnél!
Velem nevetsz,ha szeretsz.
Ha nem szeretsz,elmehetsz.
Szívem, mint a cégtábla,
ruhámra van mintázva.
Kezdődik a nevetés.
Tíz forint a fizetés.
Ha nincs pénzed,ne nevess!
Azt nézd, innen elmehess!

Nagy Bandó András: Csigadal

Máz a házam teteje, teteje,
erről van az eleje, eleje.
Gömbölyded a teteje, teteje,
mázas váz a fedele, fedele

Innen bújok kifele, kifele,
s onnan vissza befele, befele.
Bentről nézek kifele, kifele,
nem száll énrám cinege, cinege.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm,hogy írtál! :)