Hisztéri(A)nna

A hiszti a legújabb mostanában,ha nem úgy történnek a dolgok ahogy a kis hölgy elképzeli.Úgy néz ki a dolog,hogy emelkedő hangon elkezd visítani ,és közben földre veti magát,vagy toporzékol. Én ilyenkor szépen otthagyom,és elhessegetem a család többi tagját is akik tutujgatni akarják,így mivel nincs közönség a hiszti is gyorsan elfelejtődik! Már Francinál sem jött be ha ilyenkor akartuk vele megbeszélni a dolgot,minél inkább vigasztaltuk,ő annál hangosabban üvöltött.


Mióta ilyen jó idők vannak sokat sétálunk,imád kint lenni a szabadban,jön,megy,minden érdekli, fáradhatatlan.Nem is tudom meddig tudna kint lenni, valószínűleg addig még a fáradságtól össze nem esne. Kis duracell nyuszi! Éppen ezért,nagyon nehéz hazacsalogatni. Próbálom hazafelé terelgetni,de ő biztos,hogy nem arra akar sétálni amerre én, így jön a hiszti (a már leírt módon),na ilyenkor gyorsan beültetem a kocsiba ,és irány haza!

Mindig is nehezen viselem a hisztit ha az nyilvános helyen történik. A megvető pillantásokat,hogy mit csinálok azzal a gyerekkel,hogy így üvölt.Bár én nem tudom elképzeli,hogy van olyan gyerek a világon aki nem hisztizett életében legalább egyszer.Mégis ilyenkor néhányan úgy néznek az emberre,mintha valami csoda bogár lenne. Engem valahogy égetnek ezek a pillantások,és ilyenkor működésbe lép bennem az irány haza gomb! Így volt ez Francinál is bár még néha előfordul de már nagyon ritkán,és ő inkább már csak ordít,és így volt Dávidnál is. Szerencsére Dávid már csak duzzog,nem csinál nagy jeleneteket,hogy nézne már ki ha földhöz vágná magát vagy toporzékolna :)