„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2012. november 8., csütörtök

A negyedik nap...

Minden úgy zajlott ma is, mint tegnap, kivéve, hogy most 9 órára mentünk, és kaptunk tízórait ami egy pohár szőlőlé volt. Mondjuk aki kért még ebből kapott repetát. :) Kicsit játszottunk bent, aztán irány az udvar, ma nagyon klassz idő volt sütött a napocska, nem fújt a szél. Ma is mint tegnap ment a motorozás, a fa levél szedegetés, a házikóba bujkálás. Jól érezte magát Anna, bár ma már kétszer is odajött hozzám, és mondta hogy, tente. Elfáradt.Úgy elvolt anyátlanodva. Reggel korábban kellett vinni Franciskát az oviba, és már fél 7-kor felébredt Anna is. Nagyon sajnáltam, és rossz érzés fogott el, hogy majd ha már nem leszek ott foglalkozik-e valaki vele mikor eljön ez a pont hogy, fáradt lesz. :( A gondozó nő azt mondta fognak majd rá figyelni, és ha kell korábban megebédeltetik, és lefektetik. De hozzá fog szokni egy idő után, és bírni fogja tovább.
Aztán mikor bementünk az udvarról már egyből jobban érezte magát. Ügyesen leöltözködtünk, felakasztotta  a kabátját a fogasra, felvettük a benti ruhát, kezet mosott, és irány a csoport szoba. Kicsit lehetett játszani még megterítette a gondozó nő az asztalt. A mai ebéd karfiol főzelék, darálthusival, és körte. A főzelék ma sem ízlett Annának éppen csak belemártotta a kanál hegyét úgy kóstolta meg. Köszönte szépen de nem kérte, és már ment is volna játszani, na de nem úgy van az, vannak itt szabályok is, ami nem igazán tetszett a kisasszonynak, volt egy kisebb hiszti, de végül sikerült meggyőzni, hogy üljön még vissza egy kicsit, és kapott körtét, amit jóízűen befalatozott. Majd elköszöntünk, és elindultunk haza. Út közben eszembe jutott, hogy meg sem kérdeztem, a holnapi nap, hogy lesz, mikor kell menni meg ilyenek. Nem baj, megyünk holnap is 9-re. :)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm,hogy írtál! :)