„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2012. november 15., csütörtök

Ma volt a mélypont...

Nekem. Elfáradtam, féltettem aggódtam,nem akartam ott hagyni egyedül,nem akartam,hogy ott aludjon. Persze mindez csak legbelül dúlt bennem,igyekeztem nem kimutatni,főleg nem neki. A reggel simán ment ügyesek voltak,időben el tudtuk vinni Francit az oviba,és kényelmesen elsétáltunk a bölcsibe,nem fenyegetett a késés veszélye. Reggel minden simán ment,ügyesen megreggelizett nem kellett rászólni,hogy üljön le az asztalhoz.Aztán ma már fél tízkor haza küldtek. Látta,hogy szedem a motyóm,és odabújt mellém,sírni akart,de a gondozó néni elterelte a figyelmét,így elköszöntünk,és nem sírt utánam. Itthon meg nem tudtam mit kezdeni magammal,folyton ő járt az eszembe,hogy vajon,hogy érzi magát,és aggódtam,hogy fog ma menni az ott alvás. Háromnegyed tizenkettőre kellett ma visszamennem. Csend volt,nem sírt senki csak a kanalak tányérok csörgését lehetett hallani. Ebédeltek. Aztán egyszer csak hallom,hogy sírva fakad,és azt mondja nem. :( Nem tartott sokáig,de számomra olyan szívszaggató volt. Ma sem akart lefeküdni,ma is a gondozónő karjaiban aludt el, de elaludt,és ma sokkal gyorsabban mint tegnap. Talán van remény. Ebédelni természetesen ma sem ebédelt,csak a gyümölcsöt ette meg. Most egy kicsit tovább aludt mint tegnap,két óra felé jöttek ki a váróba. Olyan vidámnak tűnt,szaladt oda hozzám,de ahogy közelebb ért láttam,hogy a cumi mögött néha azért sírásra görbül a kis szája úgy mint tegnap,de ma is gyorsan megnyugodott,és utána nem volt semmi gond. Holnap még reggelire maradok,aztán eljövök,és csak délután megyek érte. Holnap megünneplik a szülinapját is,majd bent hagyom a gépet,és készítenek pár fotót.

Reggel mikor Franciska felkelt tiszta vörös volt a szeme,még kérdeztem is tőle,hogy megdörzsölte-e,de mondta,hogy nem csak egyszerűen fáradt. Hát jó elfogadtam,mert tényleg nagyon korán volt még,de mikor érte mentem az oviba még mindig nagyon csúnya volt a szeme. A dajka néni mondta is,hogy sokat kellett ma  a szemébe cseppenteni. Gyanúsnak találtam,hiszen ilyenkor azért már mire lenne allergiás.Kérdeztem is tőle,hogy viszket-e a szeme de mondta,hogy nem,inkább fáj. Hazafelé be is vittem a doktornőhöz,éppen kapóra jött,hogy délután rendel,és szerencsére nem is voltak nála sokan. Kötőhártya gyulladás,jött a gyors diagnózis. :( Írt fel szemcseppet,és tetrán szemkenőcsöt,remélem helyre jön a hétvége alatt. A tüdejét is meghallgatta,meg a torkát is megnézte,merthogy köhög is kicsit,de ott rendben talált mindent.Holnap már nem megy óvodába,itthon lesz velem. Rég voltunk már csak így édes kettesben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm,hogy írtál! :)