„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2013. január 12., szombat

Ezisazis...

Végre szombat van, nem kell rohanni oviba bölcsibe, és még apa sem dolgozik ezen a hétvégén szóval minden szuper. Azt is tudom már mit fogok ma csinálni, de ha visszatekintek a hétre inkább nem is gondolkozom ezen, mert semmi nem lesz belőle. :( Olyan de olyan lusta voltam ezen a héten, hogy az leírhatatlan. Nem csináltam semmit, csak ami nagyon fontos volt. Persze volt már ilyen velem máskor is de nem egy hétig folyamatosan.
Pedig most egyedül voltam senki nem zavart. Lehet, hogy ez volt a gond? Már úgy megszoktam a nyüzsgést magam körül. :)
A héten amit érdemben tettem, hogy elintéztem a már két éve lejárt jogosítványom meghosszabítását. :) Igen ilyen sokat vezetek. :) Pedig kellene, mert nekem is könnyebb lenne. Mikor annak idején megkaptam a jogsit imádtam vezetni. De amikor elváltunk az exel, ő vitte az autót, nekem meg nem volt arra pénzem, hogy vegyek. Aztán mikor már Attilával együtt voltunk, és sikerült vennünk egy autót már nem akartam vezetni, pedig Ő mindig bíztatott, hogy menjek, vezessek, de bevallom őszintén félek. Nincs meg már hozzá az önbizalmam. Szóval nem is nagyon erőltettem én ezt a hosszabbítást, olyan jó volt elbújni az mögött, hogy lejárt a jogsim, csak most kénytelen voltam a munkahely miatt.
Olyan szerencsém volt, hogy az okmány irodában azonnal kaptam egy sorszámot, még várnom sem kellett, és előtte a dokinál is hamar sorra kerültem. Mondjuk jól elkérik az árát egy ilyen alkalmassági vizsgálatnak. :(  Baboskönyv olvasás, látás vizsgálat, vérnyomásmérés összesen : 6800 Ft plusz az okmányirodában 4000 Ft az új jogsiért.

Bölcsi nagyon jól telt ez a héten. Anna olyan ügyes volt, nem sírt egyik nap sem, jól érezte magát. Reggel miután megmossa a kezét, már nyitja is a kis kaput, és szalad befelé, úgy kell visszahívnom egy puszira. :)
Remélem, hogy ez már így is marad.

Franciskáéknál nagy a csend, már nem beszél senki a történtekről ( nyilvánosan ).
Tegnap, Francit idézem : - Anya ma engedélyt kaptunk Tündi nénitől ( óvodavezető ), hogy elmenjünk sétálni.

7 megjegyzés:

  1. Őszintén én nem is akarok jogsit. Egyszerűen félek a vezetéstől, a gyorsaságtól. Mindig félek, ha egy új sofőr mellé kell beülnöm, érzem a gyomromban a rosszullétet. Úgyhogy valszeg nekem nem is lesz, aki fél a vezetéstől az ne is vezessen. :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is ezt mondom, aki fél ne vezessen, abból jó nem sülhet ki. Arra gondoltam venni kellene pár órát oktatótól, hátha visszanyerném az önbizalmamat. :)

      Törlés
  2. Szia, de jó hogy írod, nekem pont februárban fog lejárni. :) Hogy is van ez? Először a dokinál alkalmassági, utána a dokis papírral az okmányirodába menni? Ennyi? :)

    VálaszTörlés
  3. együtt érzek, én is félek visszarázódni, pedig muszály, vennünk kellene egy autót mert olcsóbb is lenne,, mint mindig buszozni, meg kényelmesebb is... (Moncsi)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát olcsóbb nem lenne,inkább csak kényelmesebb. :) Puszillak!

      Törlés

Köszönöm,hogy írtál! :)