„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2016. február 29., hétfő

Szomorkás

Hétvége gyorsan eltelt megint. Próbáltam utólérni magam, mosás,takarítás,főzés. Az utóbbiban apa segítkezett. Nagy kincs,hogy szeret főzőcskézni. :) A takarításba Anna volt a segédem, sajnos hamar megunta.

Ebéd után aludtunk egyet, de nekem nem volt valami pihentető. Fáradtabb voltam mint előtte,eluralkodott rajtam a lustaság. De megigértem Annának így, társasoztunk,olvastunk.
Este aztán a délutáni pihenőnek köszönhetően nem tudtunk aludni. Mikor végre sikerült már kelhettem. Fáradtan indult a reggel.

 A munkahely kapujában szomorú hírt olvastam, ismét elvesztettünk egy fiatal kolléganőt :( még csak 35 éves volt, egy kislányt hagyott hátra maga után. Beteg volt sokáig, sajnos legyőzte a kór. :( A múlthéten egy férfi kollégát temettek alig volt 40 éves ő hirtelen ment el, dolgozni ment,és nem tért haza többé. Nincs igazság!!! :( Szomorú vagyok! Megrendített az eset. 

1 megjegyzés:

  1. Megertelek! engem is nagyon megerint ha ilyen fiatalok mennek el:((

    VálaszTörlés

Köszönöm,hogy írtál! :)