„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2016. március 5., szombat

Semmi komoly

A tegnap reggeli, hányás szerencsére nem volt komoly.Kijött aminek ki kellett jönnie,és ennyivel be is fejeződött. A csajozós nap pihenéssel telt, jó volt így is, rámfért. Még aludtam is egy nagyot ebéd után. Olyannyira elvoltunk itthon, hogy kicsit meglepetten olvastam este milyen szép tavaszi idő volt tegnap. Reggel mikor Annával elszaladtam az oviba olyan borongós volt az idő, még csak sejteni sem lehetett, hogy a nap folyamán sütni fog a napocska. Nem baj így volt jó ahogy volt. Estére még összerittyentettem egy isteni finom vacsorát (rakott csirkemellnek indult, és tulajdonképpen az is lett csak kicsit átvariáltam a receptet :) ) A fiúknak nagyon ízlett, a lányok találtak benne kivetnivalót. ( mexikói zöldségkeveréket raktam bele, és Anna ma nem szerette benne a zöldbabot, máskor amúgy igen, de most az istennek sem, még a gomba ilyen nála, meg mikor mi, de egyszerűen csak nem volt éhes) Én a fiúkhoz csatlakoztam, isteni volt!

Lehet,hogy írtam már de mostanában annyira lusta vagyok. A tavaszi fáradság lehet rajtam? Nem tudom. Mivel nem egyedi eset másoktól is hallom,hogy hasonlóan éreznek,így én rá fogom. Pedig annyi de annyi dolgom lenne így hétvégén meg főleg. Javaslom legyen a hétvége több napos, mondjuk már csütörtöktől, és akkor arra is jutna idő, hogy egy nap csak pihenjünk,egész nap pizsamába mászkáljunk a lakásba, filmezzünk, nagyokat aludjunk, vagy kiránduljunk valami szép helyen, és a gyönyörű tavaszi időben szépen feltöltődjünk energiával. Most,hogy belegondolok,lehet ez utóbbi lenne a leghatásosabb,igen ezt szeretném most!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm,hogy írtál! :)