„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2010. január 4., hétfő

Apának!


Csak megláttalak, s egy perc alatt a szívemben láng gyúlt fel.A szemed tüzén azt olvastam én,sohasem válunk el. Hát Úgy szeress, hogy sose múljon el, csak úgy szeress és boldoggá teszel,csak mindig úgy, hogy érezzem én, szíved enyém.Úgy vágytam rád, míg bántott a magány,mint kisdiák egy játszó társ után.Hogy itt vagy már, itt a szerelem, te hoztad el nekem.Melletted jó, szavad, mint könnyű szellő cirógató, mosolyod megnyugtató, szemed, ha rám néz, mint a sima tó, oly simogató.Hát így nevess te mindenkor felém, és úgy szeress csak mindig, ahogy én,csak mindig úgy, ez elég nekem,s boldog leszel velem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm,hogy írtál! :)