„ Az emlék olyan virág mely nem hervad el soha ”

2010. január 4., hétfő

Első nap a szünet után

Túl vagyunk a szünet utáni első napon.A korai kelés sem okozott gondot,így időben el tudtunk indulni itthonról.Szerencsére!
Kint megfagyott az úton a sok hó,csúszkáltunk jobbra-balra,totyogtunk mint a pingvinek.Kezem szatyrokkal tele,de még Francit is tartani kellett,hogy el ne csússzon,miközben meg én sem álltam túl stabil lábakon!Szörnyű volt,és nagyon idegesítő.

Nagy nehezen eljutottunk az oviba, minden gond nélkül átöltöztünk,nem sírt,hogy ott kell maradnia,jól érezte magát.Mondta,hogy szeret oviba járni.(nagyon örülök ennek)Aztán folytattam utamat,kicsit sem jó kedvűen.Fáztam ,fáradt voltam,és a csúszkáláson is jól felbosszantottam magam.A buszon ismerős arcok mosolyogva fogadtak,meg röpködött a sok BÚÉK.A munka helyen aztán gyorsan elrepült az idő,ma még lightosan,de holnap már megkezdődik a hajtás,leltár ezerrel.Nem baj végül is mert akkor jobban telik az idő.Délután viszonylag hamar kiértem a Szecskára,úgyhogy gondoltam veszek bérletet,az ablakon nem nagyon láttam be nem tudom mért gondoltam,hogy nincs senki a bérletesnél,mikor benyitottam hatalmas sor állt előttem,de mivel haladt a sor kivártam a sorom.Franci még nem az utolsó volt mikor odaértem érte az oviba,örömmel fogadott,de öltözködésnél már nyafizott.(Aztán egész úton hazafelé)Biztos elfáradt.Vissza kell még zökkenni ebbe a korai ébredésbe,én is nagyon fáradt vagyok.Kint kutya hideg van,és mire hazaértünk teljesen átfagytam,most meg a meleg lakásban kezdek kiolvadni,és ragad lefele a szemem.Azt hiszem ma nem nagyon kell altató,nekem legalábbis.(remélem Franci is így gondolja majd)
Myspace Graphics

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm,hogy írtál! :)